Kaució - minden, amit tudni érdemes

Magyarországon több százezren laknak albérletben és fizettek ki már valamilyen kauciót életükben, azonban a kaució fogalma az ingatlan-bérbeadás folyamata során sokak számára egy ismeretlen terület. Cikkünkben most minden fontos információt összeszedtünk a fogalomról, amit tudni érdemes lakásbérléskor. 

A kaució jelentése 

Elsőként fontos tisztázni, hogy a szerződésekben rendszerint óvadékként olvasható, mivel jogilag ez a megfelelő fogalom rá, azaz a jogi dokumentációban szükséges így nevezni, csak a köznyelvben nevezzük kauciónak. 

A kaució röviden összefoglalva egyfajta biztosítékként szolgál a bérbeadó részére. Ha belegondolunk, a bérbeadó egy több 10 millió forintos vagyontárgyat bocsájt a bérlő rendelkezésére, a benne lévő ingóságokkal. Az ingatlanon kívül az ingóságok (berendezett lakás esetén) is jelentős anyagi bekerüléssel bírnak. Tehát egy ingatlan teljes berendezése az általánosan használt 2 havi óvadék többszörösébe kerül.

A kaució így letétként szolgál, amelyet a bérlő a szerződéskötéskor at ád a tulajdonos részére. Amikor a szerződés lejárt és az albérlet visszaadásra került, akkor a tulajdonos hiánytalanul visszaadja az óvadékot a bérlő részére. A kaució a bérleti szerződés teljes ideje alatt a bérbeadó rendelkezésére kell hogy álljon, azaz nem elköthető. 

Mikor jár és mikor nem jár vissza a kaució? 

Amennyiben a bérelt ingatlan és a benne lévő tárgyak sértetlenek, ugyanolyan állapotúak vagy csak a rendeltetésszerű használatból eredendően vannak enyhébb sérülések a berendezéseken, továbbá a bérlő a bérleti szerződés ideje alatt nem mulasztott el semmilyen fizetési kötelezettséget, akkor a kaució teljes összege visszaadásra kell, hogy kerüljön a szerződés lejártakor. 

Az óvadék akkor nem jár vissza, ha a bérlő nem megfelelő állapotban adja vissza az albérletet vagy pedig fizetési elmaradása van. Fizetési hátralék és károkozás esetében a bérbeadónak jogában áll bírósági eljárás nélkül levonni a kaució összegéből a fennmaradó bérhátralékot vagy a károk mértékével egyenértékű összeget. 

Mekkora a kaució általános mértéke? 

A jelenkori magyar albérletpiacon az óvadék általánosan két havi bérleti díjjal megegyező összeg. Esetenként találkozni három havival, ez többnyire olyan esetekben, amikor az ingatlan luxus bútorokkal van berendezve, így egy picit nagyobb biztonságot szeretne a bérbeadó. Valamint találni egy havi óvadékkal bérbeadni kívánt lakásokat. Az utóbbi két típusból relatíve kevés van.

A két havi óvadék általános, a piac keresleti és kínálati oldala is elfogadta. Az ettől való eltérés a bérbeadó számára a biztonságot növeli vagy csökkenti. 

Hogyan kell belefoglalni a szerződésbe? 

A bérleti szerződéssel egyidejűleg szokás rendezni az óvadékot, vagyis ekkor adja át a bérlő, ez általában az első havi bérleti díjjal együtt történik, ha a beköltözéskor kerül aláírásra a szerződés. 

A bérleti szerződésbe szükséges beleírni az átadott összeg pontos mértékét és jogcímét, vagyis ezt az összeget óvadékként adta át a bérlő. Továbbá azt, hogy ennek az átadását a bérbeadó elismeri. Így egyfajta bizonylatként funkcionál, hiszen a bérlő igazolni tudja, hogy mikor, mekkora összeget adott át és a bérbeadó elismerte az átvételét. Valamint szükséges rendelkezni arról, hogy a szerződés lejáratakor miként, hogyan jár vissza.

Adóköteles-e a kaució? 

A kaució egy letét, amit, ha minden rendben ment, a bérbeadó teljes egészében visszaad, így a bérbeadó számára ez nem bevétel.

Viszont, ha az óvadék bármekkora része felhasználásra kerül, úgy az már adóköteles, hiszen letétből a bérbeadó pénztárcájába vándorolt, így személyi jövedelemadó köteles (magánszemély bérlő esetén). Az ingatlan bérleti díjára vonatkozóan szükséges leadózni.

Ha bármilyen kérdésed lenne vagy segítségre lenne szükséges a lakáskiadás, szerződéskötés során, ingatlanreferenseink mindenben szívesen segítenek, írj nekünk! alberlet@alberlet.hu

Ha pedig lakást keresel, nálunk biztosan megtalálod! Nézz szét aktuálisan kiadó lakásaink között! 

KIADÓ LAKÁSOK